Rostás Farkas György

- Krisztinára emlékezve – Egy karácsonyi hangulat hozta el nekem. Budapesten, Rákoshegyen laktunk a Szilágyi Dezső utcában. Nagy karácsonyi készülődésben voltunk. Egyszer csak egy macska hangjára lettem figyelmes, ezért keresgélésbe kezdtem. Kerestem Égen és Földön, de sehol sem találtam. Kis idő…

Nyolc éve várok erre a napra! Elérkezett! Jó visszaemlékezni, valamikor nagyon régen ott a békési végeken, nekem volt ilyen gyönyörűséges, megható, szívet-lelket melengető ballagásom. A közelmúltban volt az én Gyuszkó fiam ballagása, s íme, hogy elrepült felettünk az idő, elérkezett a nagy nap,…

Most kaptam a hírt, - a lehető legszörnyűbbet, ami csak létezik – EMBEREK FOGJÁTOK BE A FÜLETEKET! Ordítanom kell, beleordítani a világba a fájdalmamat. Összekapaszkodott a sorsunk, fél évszázad egymás mellett baráti kézfogásban. Nem találom a szavakat, amióta a szörnyű hírt meghallottam… Nem…

Még el sem hozott a gólya, amikor elhatároztam, hogy írni fogok rólad, annyit, hogy teleírom a világot, az eget és minden csillagot. Mert amikor megszülettél Marcaliban voltam katona. Éppen őrségben álltam, amikor jött a hír, hogy készülődjek. Hazamehetek szabadságra, mert a lányom…