Jókai írja egyik művében: „Embernek lenni minden körülményben…” Az ember egyéniségét, azt az egyszeri pótolhatatlant és megismételhetetlent, csak valamely közösségben betöltött szerepében, és a közösségtől kapott kultúrában tudja megélni, kiteljesíteni, vagyis az egyéniségét lényegében egy bizonyos kulturális közösségtől kapja.
Korunk nagy problémák előtt áll, ezért mindent el kell követnünk, hogy leomoljanak a falak, és minél egységesebb legyen kis nemzetünk.
A bajban mindig összefogtunk. A világban természeti katasztrófák dúlnak, s időről-időre ismét háborúk. Jóérzésű emberek mindig voltak és lesznek közöttünk. A bajban – ahogy most is – elmentek, hogy a katasztrófák helyén segítséget nyújtsanak.
Az évszázadok viharain át őriztük kultúránkat, nyelvünket. nincs messze az az idő, amikor már nem lesz, aki továbbadja, és kinek. Hiszem, hogy minden elvesztés egy új megszületést hordoz. Minden ember sorsa, kultúrája meg van rajzolva, majdnem azt mondtam, hogy meg van írva a csillagokban.
Igaz helyzetet kell teremteni és merni cigánynak maradni, mert az őseink mertek. Felvetődik tehát a kérdés: mit várok? Erkölcsös, vallásos nevelést már az általános iskolától kezdve. Cigány népismereti oktatást: történelmünk, hagyományaink, értékeink bemutatását. Aki nem ismeri kultúránkat, nem ismer bennünket.
Minden magyar felelős minden magyarért, hangzik el egyre gyakrabban mostanában. Ezek szerint minden cigány is felelős minden cigányért. Álljanak itt e sorok örök mementóként. Én ezt úgy gondolom, hogy mindenki felelős mindenkiért. Mert egy hazában nem lehet "különutasként" élni. Több érzékenységet és még több alázatot kellene tanúsítanunk, amit Krisztus óta krisztusinak hívnak.
A közös történelmünkből tudjuk, hogy a nagy drámák idején együtt voltunk, mára már "menthetetlenül". Ma az én agyamban a statisztikák megzavarják a szoftvert. Nem is untatom kedves olvasóimat, de egy-két adat kikívánkozik belőlem. Sok iskolában el vannak különítve a cigány gyerekek, előítéletes világban, „demokráciában” élünk. Egy felmérés szerint az egyetemi joghallgatók 20 százaléka úgy véli, a cigányokat nem kell védeni. Kérdés, melyik társadalmi csoportot kell védeni, és kivel szemben. 44.3 % szerint a romákkal szemben kell megvédeni a társadalmat. A joghallgatók negyedik évfolyamának 80% szerint : ne járjanak együtt cigányokkal.
Így mondandóm vége felé vissza kell kanyarodnom – lelkem megnyugvása érdekében – az egyfolytában hangoztatott – legalábbis általam, de sokunk általam is: a szeretethez. Amit kisgyermek koromban ott a „Viharsarokban” megtapasztaltam a jó öreg parasztoktól Újkígyóson, az hogy otthon kell lennünk egymás szívében. Csak abból adhat az ember, amije van. Ilyen maga a szeretet. Mint azt hál’ Istennek még nagyon sokan tudják, tudjuk, abból minél többet adunk, annál több marad.
Ezt a nagy-nagy adományt Istentől kapja az ember, s ebből kötelessége adni mindenkinek. Szét kell osztani szegények és gazdagok között egyaránt. Ettől gazdagabb, szebb lesz az ember élete, mert mindannyian boldog emberként szeretnénk leélni életünket.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök- helyettes a következőket mondta április 8-án a nemzetpolitikai Kutatóintézet nemzetközi konferenciáján.
"A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia - szögezte le. A nemzetek és a kisebbségek jogai emberi jogok a közösség szintjén. Emberi jogok tekintetében ugyanakkor nincs alku, az nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik.
Semjén Zsolt kiemelte: a közösségi jogok az emberi jogok megvalósulása a közösség szintjén, és a nemzetiségek, kisebbségek jogai, valamint a perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe egymással, és nem választhatók el egymástól. Kulcsfontosságú, hogy az egyes magyar nemzetrészeket jellemző autonómia-elképzelések nem a valóságtól elrugaszkodott törekvések."
"Az autonómia a kisebbségi jogok királynője - fogalmazott Semjén, majd hozzátette: a magyarság nem alávalóbb egyetlen más nemzetnél sem."
Egyetértek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által elhangzottakkal... A legnagyobb magyar, Széchenyi a következőket is mondta:"Nemzetek, kultúrák és népek között nincs alá-fölé rendeltségi viszony."
Én is vallom a nagy magyarral, hogy nincs különbség, egyenlőek vagyunk. De éjünk a világ bármely pontján, Új-Zélandon vagy Sidney-ben, azt tudnunk kell és éreznünk, hogy honnan jöttünk és kikhez tartozunk. A kultúránk, a nyelvünk kötelez bennünket.
Vállalnunk kell a magyarságunkat és a cigányságunkat, mert ettől nem kevesebbek, hanem többek leszünk.
