HTML

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Első nap az iskolában

2017.02.03. 15:44 :: Rostás Farkas György

  dfsd.jpgMesszire nyúlnak az emlékek, messzire és mélyre. 1956- őszét írtuk. Eleken éltünk akkoriban. Ez az emlék, amiről most mesélek nektek egész életemben elkísért.  Az iskolakezdés ideje volt, még akkor is, ha felforgató időket éltünk.  Nagy volt a sürgés-forgás  ott a cigánysoron, a Dankó Pista utcában is.

 Észrevettem, hogy az én  szeretett, drága nővérem, Piciském is valami nagy dolgot forgat a fejében. Megölelt, mint ahogy egész életében tette, születésem pillanatától haláláig. Kicsit kivárt mielőtt mondandójába kezdett. Talán ezzel is jelezni akarta, hogy most egy sorsdöntő dologról lesz szó.

Ide azonnal visszakanyarodok, de kell egy kitérőt tennem, mert eszembe jut egy másik  történet, ami nélkül nem lenne teljes a nővéremre való emlékezés. 

Akkor még Újkígyóson éltünk. Apró kicsi fiókák voltunk, s emlékszem, hogy télen jégvirágos volt az ablak. Vagy volt tűzrevaló, vagy nem, de ha az ablakunkon jégvirág volt, akkor nem éghetett a tűz. Feküdtünk a dunyha alatt mi kisebbek, és Piciske mesélt nekünk. Ilyenkor elfeledkeztünk a hidegről, s arról is, hogy korog a gyomrunk. Elkezdődött a varázslat, s mi elrepültünk az álmok, a mesék birodalmába. Pisiske mindig hosszú mesékbe kezdett: ... a testvérek griffmadarakká váltak... Ez a mese, a Griff testvérek volt.

 Visszatérve Elekre, ahol az imént abbahagytam, most is úgy kezdte mondandóját, mintha mese lenne:
- Drága kis öcsém nagyon jó hírt mondok. Holnap kezdődik az iskola. Megtanulsz írni, olvasni. Elviszlek és beírtalak. Eleinte nem egészen értettem, hogy mit akar. De mikor kivasalta apám gyönyörű, habfehérre mosott ingét, és másnap reggel nagy fésülködés és mosakodás után rám adta, és a fejembe nyomta apám nagy velúr kalapját, mindez valósággá vált. Elindultunk az iskolába.

 Egész úton vidámak voltunk. Vele amúgy is örömben telt az élet, mert  úgy mesélt, úgy beszélt, hogy felvidult tőle az ember szíve-lelke. Mintha a fák is imbolyogtak volna. A virágok meg az út mentén ontották az illatot. Mi csak mentünk, mentünk, mind közelebb értünk az iskolához.

 Egyszercsak megszólalt:

 - Drága kis öcsém – ez volt a szava járása. Így szólított még 50 éves koromban is.
- Na, megérkeztünk az iskolába. Bevitt az osztályba, a tanár nénivel megbeszélt mindent, s ott maradtam. Az úton már megegyeztünk,  ha vége van a tanításnak, akkor egyedül elindulok haza.
Tudtam, hogy merre kell mennem, a ligeten keresztül hazafelé. Úgy is történt. Szépen telt az első nap az iskolában, beszélgettünk, ismerkedtünk. Véget ért az óra, kicsöngettek.

fggh.jpgAz első csöngetés életemben...  A tanár néni azt mondta:
- Gyerekek, remélem, hogy mindenkiért eljönnek a szülök, vagy a nagyobb testvérek. Meséljetek el otthon mindent. – Volt egy kockás füzetem, meg egy ceruzám. Fogtam a kezemben, és elindultam a megbeszélt útvonalon hazafelé..

Lassanként a ligethez értem. Mindig szerettem ott sétálgatni, játszani, azóta is visszatérő álmom. Minden évben tervezem, hogy elmegyek Elekre, hogy a ligeten átsétáljak. Úgy, mint akkor régen. Szóval odaértem a ligetbe, ahhoz az emlékezetes kókuszfához. 

 Ott bújt meg a Picis nővérem. Amikor a közelébe értem, kiugrott a fa mögül, átölelt, felkapott, és faggatott, hogy mindent meséljek el, ami az iskolában történt.

   Hazáig meséltem a nővéremnek. Azóta eltelt hatvan év, és a mai napig, amikor elmegyek író-olvasó találkozóra, mindig elmesélem ezt a kedves történetet. Juliska nővérem történetét, aki figyelemmel kísérte az egész életemet, mint egy gondoskodó tyúkanyó.

 Ezek az emlékképek megmaradnak, és féltve őrzöm őket a szívem legféltettebb kincsei között.

Szólj hozzá!

Címkék: Piciske

A bejegyzés trackback címe:

https://rfgy.blog.hu/api/trackback/id/tr9412180466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása