HTML

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

A cigányság jövőjéért

2017.02.14. 16:27 :: Rostás Farkas György

(Az Isten mindig szeretett bennünket)

 Nyolcvan éves lett a pápa. Ez ihletett, most ennek a pár sornak a megírására.


dg.jpgŐszintének kell lennem, mint mindig. Sem politikában, sem emberi kapcsolatban nem tesz jót sem a léleknek, sem a szívnek, az őszintétlenség.

Már többször mondtam, és még sokszor el fogom mondani, hogy II. János Pál volt az én szeretett, nagy pápám. Eljött ide közénk, elkísért bennünket ősi zarándokhelyünkre, ott volt velünk, közöttünk Máriapócson.

Cigányul köszöntött bennünket, és elutazásakor mielőtt felszállt volna a repülőre, megállt az ajtóban, és azt mondta:
- Minden cigány testvéremet keblemre ölelem – majd cigányul elköszönt. Az ajtó becsukódott, és a gép lassan a levegőbe emelkedett.

Ezek a szavak olyan elevenen élnek az emlékezetemben, hogy halálom előtt öt perccel is emlékezni fogok rájuk. Isten áldja meg haló poraiban, az én nagy jóságos II János Pál Pápámat!

Visszatérve a mostani pápánkhoz, Ferenchez, akit a szegények pápájának neveznek, aki a hajléktalanokkal reggelizett, aki bement a börtönbe az elítéltek közé, és megmosta a lábukat.

Mi ez, ha nem Krisztusi alázat! Tanulhatunk mindannyian ezekből az alázattal teli, bölcs cselekedetekből.

Amikor erről beszélek, a szeretet jogán, meg kell említenem Beer Miklós váci megyéspüspök testvérem nevét is. Mindig eljön közénk, szeret együtt lenni velünk, úgy a konferenciáinkon, mint más rendezvényeken is. Még Mikulás napra is eljött közénk, hogy Miklós püspökként megajándékozza a gyerekeket. Isten áldja érte!

Vele is gyakran beszélgetünk a cigányok sorsáról, s arról, hogy segíthetnénk, változtathatnák a nehéz helyzeten. Ennek szellemében rendezzük meg évente nemzetközi konferenciáinkat is, Közösen kell gondolkodnunk a cigányság kontinentális méreteket öltött problémájáról. A megoldáshoz össztársadalmi összefogásra van szükség. Az integráció elengedhetetlen. Fogalmaztuk meg már nagyon sokszor, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság tanácskozásain.

Társaságunk az Úr születésének 1990. esztendeje óta működik. Tevékenységének központját olyan nemzetközi tudományos tanácskozások jelentik, amelyek bemutatják a cigányság értékeit, társadalmi, és gazdasági helyzetét. Azokat a kezdeményezéseket, amelyek Európai szinten is jelentősen előmozdíthatják a cigányság ügyét.

Minden alkalommal, immár 25 esztendeje az ország minden részéből és a környező országok roma közösségeiből érkeztek előadók. Megszólaltak a határon túli szlovákiai, erdélyi, kárpátaljai, és vajdasági partnerszervezeteink képviselői is.

Néhány évvel ezelőtt a Párbeszéd Házában tartottuk meg rendezvényünket. Külön köszönet illeti az akkori tanácskozásunk védnökét, házigazdáját. Forrai Tamás Gergelyt, Jezsuita provinciálist, aki ezt lehetővé tette.

Akkor az Európai Roma Stratégia megvalósításának lehetőségeivel foglalkoztunk, azoknak a tapasztalatoknak a tükrében, amit a 25 éves működésünk alatt társaságunk különböző együttműködései révén felhalmozott. Mint ismeretes a 2011 júniusában elfogadott Uniós keretrendszer összefoglalja a cigányság felzárkóztatását célzó intézkedéseket, nemzeti szintű programokat.

Öt pillérre - emberi jogok, oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügyi helyzet – alapozva fogalmazza meg a felzárkózás irányelveit.

Emellett kiemelt szerepet a kapott a konferencia programjában a romani kultúra, mert véleményünk szerint a sajátos cigány kultúra fontos eszköz lehet a többségi kultúrához, társadalomhoz való kapcsolódás szolgálatában, ezért minden alkalommal, nagy hangsúllyal kértük cigány kulturális intézményrendszerünk létrehozását.

Ezzel kapcsolatban meg kell említenem  Duray Miklós felvidéki politikus-közíró nevét, aki tanácskozásunkon a kulturális autonómia mielőbbi létrehozását szorgalmazta.

Hangsúlyozta: ”Ez nem helyhez kötődést jelent. Több mint 100 évvel ezelőtt kitalálták, a kulturális vagy személyi elvű autonómiát. Miért nem akarunk erről tudomást venni? Az autonómia nem varázsszó, sem átok. Egyfajta közigazgatási megoldás, a kulturális különbözőség kezelésére.”

Az egyházak és a cigányság témacsoportjában: szóltunk a vallási közösségeknek a cigányság felzárkóztatásában betöltött szerepéről, az oktatás és a tehetséggondozás programjairól, a cigányság társadalmi és gazdasági helyzetéről, a cigány kulturális intézmények szükségességéről.

Székely János püspök, Boldog Ceferino a romák védőszentje és példaképe címmel egy szeretetre méltó, példamutató életbölcsességgel megáldott ember képét rajzolta meg. Számos példát idézett arra, miként állt a cigányság a magyarság mellé a sorsdöntő történelmi pillanatokban. Fontos lenne ezt felmutatni, hangsúlyozta a püspök, aki kifejezte vágyát, hogy létrehozzunk egy közös cigány-magyar nemzeti ünnepet.

Kocsis Fülöp görögkatolikus püspök előadásában a szertartásoknak és a hagyományoknak a  cigánypasztorációban betöltött kiemelkedő szerepéról beszélt.  

Hadházy Antal református lelkész, főiskolai tanár az európai roma stratégia kapcsán az egyházak lehetőségeit vette számba. Előadása kritikus szembenézés volt azzal, miként tudnak élni ezekkel az egyházak. „Sokan adósok vagyunk, nem értékeljük megfelelő módon a cigány kultúrát. Gyakorta az egyháztagokban erősebb a cigány emberekkel szembeni előítélet, mint a nem egyháztagokban.” -mondta.

Lentner Csaba közgazdász professzor a roma stratégia esélyeit tárgyalta, az átalakuló hazai, és Európai környezetben. Az eurozóna válsága bennünket is elér. A hagyományos értelemben vett szisztéma szerinti szociális, politika, benne a roma ügyek finanszírozása, szinte folytathatatlan. A pénzügyi űr kitöltésére a többség, és a kisebbség közötti párbeszéd folytatásával, a civil szervezetek erősítésével kell reagálni.

Az oktatás és tehetséggondozás témájában az eddigi eredmények, mint az Arany János program, a roma ösztöndíj programok kiterjesztése mellett több előadó is szorgalmazta a cigány nemzetiségi oktatási programok fejlesztését. A népismereti tárgyak oktatását, a pedagógusképzésbe való bevezetését és a cigány nyelvtanári képzés feltételeinek megteremtését.

Itt került szóba az oktatási lehetőségekhez való hozzáférés, esélyegyenlőségének megteremtése is. Az integráció-szegregáció sokat vitatott témájában jelenlévők véleménye, hogy csak a helyi közösségek igényei alapján dönthető el, mire van szükség, de átjárási lehetőséget kell biztosítani, a két oktatási forma között.

A cigány tehetségekre való odafigyelés, segítés fontosságát hangsúlyozva Csermely Péter professzor az országos tehetségsegítő tanács elnöke, a tehetségbarát társadalom igényét fogalmazta meg. Mint mondta: „a tehetség gondozás az ország legfontosabb biztonsági tartaléka.”

A határon túli cigány közösségek tapasztalatai között Varjú Katalin, komáromi tanárnő igen érdekes előadását a cigány pérókban végzett oktatói, nevelő munkájáról a jelenlévők kiemelt figyelemmel és nagy elismeréssel fogadták.

Ugyancsak értékes ismeretekkel gazdagított valamenyiünket a ROMANO NEVO LIL című roma folyóirat főszerkesztő- helyettesének Daniella Obsasnikovának beszámolója, aki a média felelősségét emelte ki a cigányságról alkotott kép, a közvélemény formálása tekintetében.

A konferencia zárásaként, Tőkés László az EP alelnöke foglalta össze az európai roma stratégia jelentőségét:

A cigányok nem tárgyai, hanem alanyai a cigány politikának, vagy a szociálpolitikának, és ebben a szellemben idézem fel 1990 márciusát, amikor Marosvásárhelyen cigányok siettek a román nacionalista pogrom áldozatául esett Magyarok megmentésére. „Én azóta elkötelezettebbnek érzem magam, hogy a testvéreink segítségére siessünk.” Kijelentette, hogy Európának világosan kell látni:

 „mezítláb marad a magasztos Unió, hogyha itt a hátsó udvaraiban egy mélyszegénységben élő, nyomorúságos életszínvonalú társadalom található.”

Tőkés László azt is említette, hogy igényt tart a magyarországi cigány értelmiség segítségére. Az általa elnökölt nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen létrehozandó Romológia szak működtetésében.

Végezetül

A Cigány Tudományos és Művészeti Társaság fő küldetésének tekinti a cigányság kulturális értékeinek képviseletét. A roma stratégiának egy olyan részét szeretnénk kiemelni, amiről kevés szó esik: Ez a kultúra és a kulturális autonómia kérdése.

Meggyőződésünk, hogy nem egy halat kell adni a cigányságnak, hanem meg kell őket tanítani halászni. A cigányság ma nagyon megosztott, köszönhetően az elmúlt 20-25 év politikai manővereinek. Ezek nemcsak a többségi társadalmat fordították szembe a cigánysággal, hanem a cigányságon belül is sikerült érdekellentéteket szítani. Néhány csoport számára ez nagyon jól jövedelmező politikai üzlet, amit a mai napig űznek.

Mi azt valljuk, hogy a kultúra összeköt bennünket!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rfgy.blog.hu/api/trackback/id/tr4212258542

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása