HTML

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

A szeretet ereje

2017.08.24. 16:28 :: Rostás Farkas György

A szeretet ereje_dsc4197.JPG

Interjú Rostás-Farkas Györggyel

Készítette: Ménesi Henriett

 

Rostás-Farkas György elnökkel, főszerkesztővel, beszélgettem Debrecenben a Svetits Katolikus Gimnáziumban, aki őszintén, nyíltan vallott a cigányságáról, az életéről és arról, hogy valójában mi is az ő munkájának, tevékenységének a célja. Milyen küldetést vall magáénak.

Kértem őt kicsit térjünk most vissza a kezdetekhez, meséljen a családjáról, gyermekkoráról.

Nagyon mélyről és messziről jöttem. Szüleim nagy szegénységben éltek, nem volt semmink, csak a szeretet. Tőlük tanultam azt meg, hogy a szeretetből az ember minél többet ad, annál több marad. Újkígyóson nőttem fel ami egy igen pici falu, itt nagyon mélyen vallásos emberek éltek. Tizenegy testvérem volt, a falu összefogott és felnevelt bennünket. Semmink nem volt csak a mesekultúránk az ősi családi kalendáriumunkban. Őseim nagy mesélők voltak és talán jövendőmondók is, ezért van a családomban több író, én is az lettem, de soha el nem felejtem honnan jöttem.

Milyen gyakran jár Debrecenben?

A Svetits Gimnáziumba minden évben meghívnak, ami nagyon jó érzés. A lelkem itt megtelik csordulásig. Nemcsak a szív telik csordulásig, hanem a szem is könnyel. Üzenem mindenkinek, hogy a cigányok, a nemzetem a népem és a hazám szeretetét, illatát és fényét hozom és szórom szét. Azt tudom adni, amim van. Szegénynek születtem, de a tüzet megőriztem, és őrizzék az örökségem.  Debrecenben jártam Főiskolára és egyetemre, tehát innen is a kötődés a városhoz.

Most volt a költészet napja, József Attila, Márai Sándor és Lakatos Menyhért születésnapja. Az ősök öröksége kötelez, ezért ott voltam. Velük együtt nevelkedtem, éltem. A múlt évezredből egy itt maradt őskövület vagyok, a legöregebb. Ezen nevek között említem még Gyurkovics Tibort, Mezei Andrást, Szabad György és Újvári professzor Debrecenben. Tanáraim voltak, mestereim majd barátaim lettek. Szegény lenne a lelkem, ha nem tudhatnám, hogy Széchenyi, Kossuth, Petőfi honfitársa vagyok. Kodály Zoltánt sem szabad kihagyni semmiképpen ebből a sorból. Jó Magyarországon cigánynak lenni, mert a sorsunk összeölelkezett és összekapaszkodott. Itt a Svetitsben  minden évben úgy várnak engem, mint a messiást. Zsuzsa nővér, Petra nővér és Subáné Erika nővér. A gyerekek kik gyönyörűek és aranyosak az enyémek. Mindig nagyon boldogan jövünk ide, mert itt feltöltődik a lélek, és ami a léleknek kijár azt meg kell adni.

Picit visszakanyarodva a szüleimhez, az én édesanyám azt mondta: „Fiam! Az élményedet, a tudásodat senki nem veheti el tőled, az a tied!  Járva a világot tanuljál, hisz magadnak tanulsz. Édesapám mellett mindig ott volt a Biblia, szinte kívülről fújta. Ő teológiát tanult, sajnos nem tudta befejezni, mert meghalt az édesanyja, de arra kért, ha már neki nem sikerült, legalább nektek! Több testvérem is van, akik többdiplomás emberek. Néprajzkutatók, tanárok, orvosok. Tudtuk azt, hogy ez az egyetlen érték és ezért mindent el kell követni.

Bejártam a világot, létrehoztuk a Cigány Világszövetséget 1971-ben Londonban. Azóta is én vagyok az egyik alelnöke és a nyelvi bizottság elnöke.

Mit jelent Ön szerint a kultúra, és a cigánykultúra?

A tudomány és a művészet a kultúra. Nem értékelődött le, nem lehet ezt mondani. Valamikor azt mondtam, „ha itt cigány valaki, akkor nem terem számára sem bér sem pedig babér”. A rákövetkező évben babérkoszorút kaptam. Megbecsülik itt a tudást, értékelik és szeretnek bennünket. India elhagyása miatt így kárpótolt engem az Isten, ezzel a hazával. Itthon vagyok, jelentem! Európai rangra kell emelni a cigányságot, polgárjogot kell, hogy nyerjen. A rendszerváltás vesztesei a cigányok lettek, nem szeretném, ha európai vesztesei is lennénk. Keletről jöttünk csupán azt nem tudom, hogy mentünk-e Európába, vagy jöttünk? Keleti kultúrát örököltünk, nemcsak cifra ruháinkban, dalainkban, táncunkban, hanem a kultúránkra is büszkék lehetünk. Magyarországon annyi a cigány értelmiség, mint Európában együttvéve. Mint Farkas Kálmán, aki Nyíregyházáról jött hozzánk, Lakatos Menyhért, Orsós Jakab nagy tehetségű újságírók voltak, de még sorolhatnám tovább.

Mikor és hogyan alakult az első lapja meg?

Elhagytam a pici kis falumat, de nem felejtettem el, hogy ott mit tanultam és mindig hazamegyek, ahol még megismernek a régi öregek, mert élnek még azok az emberek, akik ismerték a szüleimet. 18 éves voltam, amikor elmentem Budapestre szerencsét próbálni. Megismerkedtem a királyi székes fővárosban Fodor Andrással, Jókai Annával, Gyurkovics Tiborral, Szabad Tanár Úrral és, ha ezek az emberek nincsenek, akkor én ma nem ülök itt és nem mesélek. Hisz ők engem fölkaroltak. Ott voltak mellettem és én mindig számíthattam rájuk. Antal József hívta életre az első lapunkat. Elhívott engem és azt mondta:” ennek a lapnak élni kell”. 1990-ben alapítottuk, ő volt a „szponzorunk”, ő támogatta és mondta, hogy kulturális kincset hordoz, hisz írt bele Duray Miklós, Tőkés László, Szabad Tanár Úr és Jókai Anna. Gyurkovics Gergely Dezső, aki a mi cigány papunk, aki minden rendezvényünkön ott van és csak hozzá mérhető eleganciával, méltósággal megnyitja a konferenciáinkat.

Isteni gondviselésnek tekintem, hogy a József Attila születésének 100. évfordulóján vehettem át a róla elnevezett díjat. Arany Toll díjat kaptam nemrégen az Újságírószövetségtől, munkámért. Díjaimat minden este gondolatban a szüleim lába elé helyezem, őket illeti a dicsőség. Sőt díjaimat hazámnak, nemzetemnek felajánlom. Talán úgy érzem szülőfalum díszpolgára lehetnék, de ez eddig még nem történt meg és a Kossuth-díj átvétele után én ezt már nem fogadom el, mert utána már kötelességből adnák. Újkígyósnak pedig a jó hírét viszem, bárhová ahol járok. Írásaimban száz oldalak szólnak az én falumról.

Gyerekek, unokák?

Sok szép, okos gyerekem van, 11 unokám, akik között már van egyetemista is, nem is egy és van közöttük óvodás is. A baj az, hogy velem véget ér az út, mert a gyerekeim és unokáim minden nyelven beszélnek például az Arabot, Angolt, viszont a cigányt nem.  Ez az én sorstragédiám, hiszen több száz éven keresztül megőriztük és féltett kincsként ápoltuk nyelvünket akkor kötelességünk lenne továbbadni. Egyetemeken tanulják a cigány nyelvet, hisz akkreditált nyelv lett. Mégis úgy érzem, mintha szégyen lenne, és én ezt nem is értem, hisz itt is több száz hallgatóság előtt beszélek büszkén a cigányság sorsáról, kultúrájáról és olyan szívesen hallgatják, és én boldogan jövök ezért. Valójában csak erről tudok mesélni, ami az enyém és amire nagyon büszke vagyok. Sajnos azonban úgy érzem, hogy ma Magyarországon szégyen cigánynak lenni. Ez tragédia!  Otthon nálunk mindennapos vendég volt gyermekkoromban az orvos, a pap és folytathatnám, hisz édesapám nagy tekintélyű cigányember volt, kovácsként dolgozott. A falu és a megye odahordta a lovakat és szekereket, és ló patkolás közben főzte a bográcsot és öntötte a bort és pálinkát és sokszor szó esett arról, hogy a nyelvünk nagyanyáink és nagyapáinké, tehát őrizzük és beszéljünk cigányul. Szüleimnek ezt többet nekem nem kellett, hogy mondják, megfogadtam kérésüket. Gyermekeim már egyre kevesebbet beszélik. Két kisebbik gyermekem már író, költő, újságíró. A kisebbik fiamra azért vagyok többek között nagyon büszke, mert a Kertész Imre Sorstalanság című kötetét mely Nobel-díjas, cigányra átültette. Nagyon jó költő, újságíró és műfordító.

Én már bizony nem vagyok fiatal és szeretném, ha az én utamat tovább vinnék, hiszen a nem cigány emberek itt vannak és érdeklődnek a cigányságról. A cigányok pedig sajnos sokszor elfelejtik, még azt is, hogy honnan jöttek. Ez az én sorstragédiám, mert aki elvágja a köldökzsinórt, felgyújtja maga mögött az utat az olyan árva lesz és magányossá válik, mint Jézus a kereszten. A magányossá válás felé vezető úton halad az ember, csak a kérdés az, hogy akkor mi tart bennünket össze. A szívnek az egyetlen földi küldetése a szeretet és amellett nem fér el a gyűlölet. A gyűlöletet száműzni kell.

Az élet prózában zajlik, de én versben gondolkodom. Nehéz ma a helyzet az egész világban, de azt kell szeretnünk egymásban, ami összeköt és nem ami szétválaszt. Én a testvéreimet, ha nem látom egy pár napig már mennem kell és meg kell érintenem őket, hiszen ugyan az utak elágazódtak, de valahol össze kell érjenek. Szeretet nélkül lehet, hogy lehet élni, de nem érdemes.

Politikai szerepvállalásai is voltak. Mik ezek?

Én voltam az első hivatásos politikus a cigányok közül, a fővárosi Roma Önkormányzat elnöke voltam. Szerintem azonban egy jó hívő ember nem lehet politikus. 4 év volt körülbelül, míg politikus voltam, azután visszamentem írónak, költőnek, újságírónak. Egy költő embernek őszintének kell maradnia. A tiszteletet pedig nem lehet kikövetelni azt kiérdemelni kell.

Gandhi az én nagy példaképem mondta azt „Az egész emberiséget egy nagy ölelésbe kell egyesíteni.”

A cigányság életben maradt a több száz éves vándorlás alatt, örököltük az életben maradás fortélyait őseinktől. A magyar is egy szilárd jellem, talpraesett és határozott, túlélő.

Nincs különbség a földön ember és ember között! Egy tőről fakad. A szeretet viszont a legfontosabb melynek ott kell lenni mindenki szívében!

Honnan ez a kettős név?

Felvettem az őseim egyik nevét, hogy Rostás legyek, hogy dicsőséget szerezzek és büszke lehessek rá, hogy cigány vagyok. Apai nagyanyámat is így hívták. Méltónak kell lenni erre a nagy örökségre és így is kell élnünk, hisz Ők köteleznek bennünket erre. Tekintélyt kellett szerezni a családunknak, elődjeinknek, hogy büszkén vállalják nevüket és cigányságukat. Én mindig úgy voltam vele: bebizonyítani, hogy cigányként is lehet nagyot alkotni. Büszkén, boldogan vállalom! Ezért lettem én Rostás.

 

 

 

 

.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rfgy.blog.hu/api/trackback/id/tr1812776914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása