Amióta visszavonulót fújtam, azóta több időm van elmélkedésre. Sétálgatok, bámulom a gyönyörűséges naplementéket, foglalkozom a növényeimmel, kertészkedem és majdnem minden fámon vagy balkáni gerle, vagy örvös fészkel. Ez nekem nagyon nagy öröm.
Azt semmiképp nem szeretném kihagyni, hogy a kertemben majdnem minden éjszaka meggyullad a tűz. Ott ülök sokszor órákat, megidézem őseim szellemét.
Ott vannak velem: dédapám Cerena Gurano, nagyapám Káló, édesapám, a már elhunyt testvéreim, anyai nagyapám Kushló, Julka mámim és a szeretett édesanyám. Ott van Piciske is meg Kályi is.
Olyan érzés, mint amikor gyermekkoromban ott ültek velünk a tűz körül. Mindegyiknek a kedvence voltam. Sokszor kérdezem őket mért hagytak itt, mert együtt könnyebb lenne. Nem válaszolnak.
Mesélek nekik a még élő cigányokról, azt is szoktam néha mondani, hogy remélem, nem kell szégyenkezniük miattam, mert amit a sors meg az Isten rám bízott annak igyekeztem legjobb tudásom szerint eleget tenni.
Sok még a feladat, de fogytán az erőm. Szeretném beavatni az ottaniakat meg az itt maradottakat is, akikre tartozik. Meg azokat is, akikre nem, hogy tudja meg mindenki a világon, hogy a mi cigány kultúránk az egyetemes emberi kultúra elválaszthatatlan, szerves része.
Soha nem tagadtam, sőt mindig igyekeztem érvényre juttatni azt a törekvésemet, mely szerint elsődleges feladatnak, feladatomnak tekintem a cigányság identitástudatának megőrzését. A cigány nyelv ápolása és fejlesztése mellett.
Bűn volt talán cigánynak születni?! Kutatom, keresem, nemcsak a kérdőjeleket az emberek szemében, hanem a magyarázatot is a fent említett tényre.
Mindazok ellenére és mindezek tudatában, ha tízszer születnék is, cigánynak szeretnék születni. Tudom, most sokan feltennék a kérdést, hogy miért? Erre a válasz számomra igen egyszerű és könnyű, de az soha nem fogja megérteni, aki nem cigánynak született.
Kultúránknak, művészetünknek utat kell taposnunk a járatlan ösvényeken. Törekednünk kell a kapcsolatok kialakítására minél szélesebb körben, akár engedmények árán is, meg- és egyetértést kialakítani a cigányságon belül és kívül. Ha az „Álmok nem hazudnak” akkor én üzenetet viszek!
Üzenem cigány testvéreimnek s már nem először, hogy nincs cigány és cigány között különbség a bolygón. Mi egy tőről fakadunk a nem-cigányoknak pedig azt üzenem, nekik se legyen mindegy, hogy milyen cigányok lesznek gyermekeik, unokáik kortársai. Úgy gondolom, elérkezett az idő, hogy népünk, saját sorsunk irányítását ne bízzuk másokra. Ne engedjük, hogy nélkülünk döntsenek rólunk!
Mahatma Gandhi a modern idők egyik legnagyobb politikai alakja az erőszakmentesség apostola, egyszer elmagyarázta miképp élteti reményét a világbéke. Képtelenségnek tartotta az emberek közötti állandó ellenségeskedést. Abban a reményben élt, hogy egyszer képes lesz az emberiséget egy baráti ölelésben egyesíteni.
Kívánom, hogy a világbéke, melyet Gandhi megálmodott, valóra váljon, mert így az én álmom is teljesülne.
