"Ne írd le az irodalmat!" hirdeti a Magyar Írószövetség megújult honlapja beköszönő oldalán. ( www.iroszovetseg.hu)
Az irodalom az emberi lélek ősi szükséglete, a megértett és esszenciává szűrt élet, az elődök felhalmozott tapasztalata, az a bölcsesség, ami eligazít és megnyugvást ad. Sokszor mondom, hogy a jó vers, olyan, mint az ima, felemeli az ember lelkét.
Jókai Anna szavai mindig mélyen érintenek és felráznak. Ez történt tegnap is az Írószövetség tisztújító közgyűlésén, amikor felszólalását hallgattam. A szó és a tett felelőssége, az egymás iránti szolidaritás, az igazmondás bátorsága és az örökség továbbadása. Néhány hívószó a beszédből, amit munkatársaimnak köszönhetően videón is közreadunk.
Szomorúan tapasztaltam én is, hogy öregszik az írói társadalom. Sokan eltávoztak közülünk...Megrázó volt a felolvasott névsort végighallgatni. De, amit teremtettek, itt van velünk, és élni fog az idők végezetéig. Becsüljük meg alkotásaikat! Szívemből remélem, hogy a sok-sok tehetséges fiatal, ahogyan mi is tettük hajdanán, nem adja fel...
A mi felelősségünk pedig, hogy segítsük őket, ahogyan csak tudjuk.
