HTML

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Hogy miért szoktam harangot kongatni?

2017.03.17. 12:05 :: Rostás Farkas György

(hogy el ne felejtsenek beszélni)

11111111.jpg


Azért, mert sokszor hallgatnak. Mert azt tudom, hogy miért lapulnak a levelek. Veszély leselkedik itt mindenre, mindenre, ami Cigány. Ha nem mások hát a cigányok hallgatják el azt, amiről most kérdezni szeretnélek benneteket.

Egyszer Péli Tamás a világhírű cigány festőművész megálmodta és megalkotta életműve meghatározó művét, a cigányok bejövetelét. Tudjuk, hogy ez a remekmű a tiszadobi gyermekotthon ebédlőjének falát díszítette. A hajdani Károlyi kastély privatizációja és luxus szállóvá alakítása óta nem tudtunk semmit hollétéről.

Majd gondoltam egy nagyot, felkerekedtem, és elmentem felkutatni. Ha az embernek megszólal a szíve, akkor nem tehet mást. Kiderítettem, hogy Nyíregyházán, egy múzeumi folyosón féltve őrzi a drága, kedves igazgató úr.  Nem tudja hová tenni, mert a múzeuma nem alkalmas erre. Ahogy tudják, óvják a pusztulástól... Isten áldja meg érte!

Néhány kérdést feltennék még:

  1. Mikor kerül Péli Tamás képe a méltó helyére? Van ötletem: a Művészeti Akadémiától a különféle múzeumokig, de tőletek szeretném megkérdezni.
  2. Nem ez az egyetlen veszteségünk. A mi cigány kultúránk értékei lassanként a feledés homályába, vagy süllyesztőjébe kerülnek. Egy másik példa: Hova tűnt a Magyar Művelődési Intézetből, Dr. Bódi Zsuzsanna néprajztudós életműve, dokumentumtára? Nem tudunk róla.
  3. Említhetném a cigány festőművészek Roma Parlamentben őrzött  műveinek a sorsát, amelyet az önkormányzat raktárában őriznek, ki tudja hol és milyen körülmények között.

Hogy röviden összefoglaljam mondandómat. Csak egy mondat a zsarnokságról, Illyés Gyula után szabadon. Mikor lesz - majdnem azt mondtam, hogy a cigányoknak hazájuk - kulturális autonómiájuk, ami azt jelenti, hogy lenne intézményrendszerük, kutatóközpontjuk, beleértve a nyelvi műhelyeket, múzeumokat, színházakat.

Szerintem Európa legnagyobb kisebbségének televízió, vagy mondjuk egy országos lefedettségű rádióadó járna alanyi jogon, 

Magyarországon, az erdélyi székelyekhez hasonlóan, mi is szeretnénk kulturális autonómiát. Nekik szurkolunk, de szerintem ők is örülnének, ha a magyarországi cigányság is valóra tudná váltani ezt az álmát.

Nagyon sokan szerették volna, az előttem élő nagy író, költő fejedelmek közül, hogy legyen a cigányoknak kulturális intézményrendszere. A teljesség igénye nélkül  álljon itt örök mementóként egy pár név: Lakatos Menyhért, Orsós Jakab, Farkas Kálmán, Osztojkán Béla, Szepesi József, Rácz Lajos, Holdosi József és még sokan mások.   

Azt szoktam mondani, hogy szeret engem az én Istenem. Ezt komolyan így gondolom, mert így is van. De lehet, hogy itt felejtett engem? Mert már egy őslelet vagyok.

Mindig azt mondom, hogy addig nem fogok távozni, ebből a földi valómból, amíg az én sokat szenvedett népem, a cigányság nem kapja meg kulturális intézményrendszerét. 

Amikor ezt a verset írtam, erről a vádiratról beszéltem:

Szálkák a világ szemében

Szálkák a világ szemében
s a történelem margóján.
Feketén világítanak a
kinyílt gyermeki tekintetek.

Lázas, csillogó üzenet.

Bár arcukat homály fedi még,
de már itt toporognak a
befogadás küszöbe előtt.

A vádirat ott hever sután
a XX. század asztalán.

Szálkák a világ szemében
s a történelem margóján.
Feketén világítanak a
kinyílt gyermeki tekintetek.



 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://rfgy.blog.hu/api/trackback/id/tr3012344867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása