A május után az augusztus, a hulló csillagok hava a legkedvesebb számomra.
Felnézünk a csillagokra és minden meg van írva, mint a Bibliában.
Soha nem hittem volna, hogy öregségemre én is olyan leszek, mint édesapám volt, s a családi legendárium szerint öregapám és sok más felmenőm is: bibliás ember…
Igaz az ősi mondás, hogy hinni kell valamiben. Jó mondásnak tartom, nem csak igaznak.
Amikor Isten megajándékoz egy újabb nappal, ébredés után imáimban, fohászaimban megköszönöm az én Istenemnek, hogy lehetőséget ad egy új kezdésre.
Így pörögnek, telnek és múlnak fölöttem az évek, és én morzsolgatom azokat. Őseim hite szerint minden napért hálát kell adnunk a mi Istenünknek, hogy még élhetünk itt a földön.
Jó érzéssel tölt el minden nap, ha a szeretteinkért mondhatunk egy imát. Jóság, szeretet … ez az isteni gondviselés, amiért most is azt mondom, amit eddig is sokszor hosszú életem során, egy nagy klasszikust idézve: „de jó volt élni…”
Szép lassan haladva az élet útján és a mezsgyén, csak azt ismétlem, amiben hiszek, hogy minden meg van írva a csillagokban.
Minden egyes nap az Isten ajándéka! Mit hagy az ember maga után?
Mindent, ami velem és körülöttem történik meg fogok írni és itt hagyom örök mementóként az utánunk jövőknek, mert kötelességem jelentést írni és üzenni a jövőnek, hogy majd emlékezzenek, ahogy ezt mi és a korom koronatanúi is teszik.
Micsoda nagy elődök éltek már itt előttünk! Legendás emberek, nevek, nagy gondolkodók, nagy emberek. Nekem volt szerencsém egy korban élni velük e pici kis honban.
Ismerni őket és szeretni. Vajon lesz-e még ilyen nagy generáció?
Elképzelni sem tudtam volna, hogy még ezt is megérem, mert most vagyunk a 21. század hajnalán …
Üzenem: Jól gondoljátok meg, hogy amit az unokáinknak és dédunokáinknak hagyunk, azért felelősséget kell vállalnunk. Egy élhető világot kell magunk után hagynunk. Hogy miért?
Nagyon egyszerűen csak annyit mondhatok, hogy mi ezt a világot a dédunokáinktól kaptuk kölcsönbe…
Az ózón rétegről és minden másról a ma élő emberiség is tehet… ahogyan arról is miként viszonyulunk egymáshoz és mennyire vagyunk felelősséggel egymásért: hogy a szeretet,vagy a gyűlölet civilizációját hagyjuk – e örökségül magunk után…
