Valamit álmodtam. Valami olyasmit, amit most megosztok mindenkivel. Furcsa dolgok történnek, itt ezen a Főld nevü bolygón.
Minden ember érzi, kell hogy érezze, fontos dolga van ezen a planétán! Összetartozunk, meg egymáshoz is, így be kell avatnunk egymást a gondolatainkba, a vágyainkba, az álmainkba..
Az emberiség mindig megálmodta a jövőjét! Petőfi óta pedig azt is tudjuk, hogy az álmok nem hazudnak. Egy távoli kis faluból, Újkígyósról érkeztem, és már gyermekkoromban is arra tanítottak, hogy az álmok fontosak.
Anyai és apai ágon is cigány ősökkel büszkélkedhetek. Ők fontosnak tartották, hogy minden gyermeküket emberi tartásra, böcsületre, méltóságra neveljék, mert mindig azt mondták, hogy emberi tartásból, méltóságból és bőcsületből egyetlen egy van, s arra nagyon kell vigyáznunk.
Arra is tanítottak bennünket, hogy ne feledjük őseink nyelvét, hagyományait. A kultúránk és szellemi örökségünk, össze kell, hogy tartson bennünket.
Mostanság egyre nehezebb az én szívem - lelkem. Közeledik a végítélet napja... ? ! Hogy ezt miért mondom? Azért, mert már nem fontos a cigány emberek számára a cigány nyelv őrzése, ápolása, átmentése az utókor számára.
Amikor időm és erőm engedi elmegyek vidéki és külföldi utakra, hogy találkozhassak, beszélgethessek a cigány emberekkel, a gyerekekkel, pedagógusokkal, a település vezetőivel.
Van ahol a szülők még beszélik a cigány nyelvet, de a gyerekek már nem. Ezt hívják nyelvvesztésnek! Számomra ez sorstragédia, mert ha így halad tovább, akkor egy-két generáció múlva senki sem beszéli majd a mi csodálatos nyelvünket.
Felteszem magamnak és nektek is a kérdést:
Mi lesz, ha itt Magyarországon már nem fogják beszélni a cigány nyelvet?
Lehet, hogy ez egész Európában és a világ többi országában is így lesz?
Ki fogja felmutatni, megőrizni a mi több ezer éves kultúránkat. Új arcokra, új viszonyokra és új döntésekre van szükség!
Én azt mondom; a lelkünkben, az agyunkban, a szívünkben ne legyen különutas politikai kérdés a cigány ügy!
Azt mondta egyszer az én tudós, professzor barátom dr. Rosivall László akadémikus, hogy a cigánykérdés nem cigány kérdés!
Eszembe jutnak Kölcsey Ferenc szavai is, aki nem csatadalt, hanem himnuszt, nemzeti imádságot írt!
Tegyünk így mi is cigány testvéreim: Mi is az ég felé tekintünk, és Isten látja, hogy az Ő gyermekei vagyunk, nem veszhetünk el a népek tengerében… Isten segítsen bennünket!
